Múlt héten a Minőségi Újságírásért Alapítvány sajtó témájú konferenciáján nem egyszer előjött a minőségi újságírás kontra bulvár téma. Erre néhány napja milyen hírlevelet kapok? Arról adott hírt a Magyar Író Akadémia, hogy minőségi bulvár mesterkurzust indít. Tehát nem minőségi VAGY bulvár, hanem minőségi ÉS bulvár. Erre varrjon gombot az ember.
Csak tovább erősödött bennem a tanácstalanság, amit már a konferencia alatt is éreztem. Ott a "fentebb stylt" képviselő újságírók, vitázó felek valahogy magától értetődőnek vették, hogy a minőségi az a "komoly" újságírás, ha lehet még legyen oknyomozó is. Miközben keserűen tették hozzá, hogy manapság bezzeg a minőséget a kattintás, a nézettség, az olvasottság jelenti, és egyéb "hideg" mérőszámok.
Miközben tény, hogy a média egésze (és nem csak a klasszikus bulvármédia - példának okáért nézzék meg mondjuk a Magyar Televízió Híradóját most és 5 évvel ezelőtt) sok - részben elvtelen - engedményt tesz a figyelemért, ergo a pénzért folytatott verseny során, mégsem biztos, hogy értelmes ez az éles, minőség vs. bulvár szembeállítás.
Bajomi-Lázár Péter - igaz, médiakutatóként kívülről kibicelve - azt az álláspontot képviselte, nem biztos, hogy szerencsés a minőséget és a bulvárt szembe állítani. Lehet, hogy a bulvár inkább perspektíva váltás, azaz nem felülről (Pestről, parlamentből, értelmiségből, elitből, stb.) vizsgálja az élet dolgait, hanem alulról. Ez a kutató szerint nem a kétségtelenül hivatalosabb intézményi, hanem az emberi oldalt tolja előtérbe.
Ezzel magában nem is volna gond. Az ún. minőségi újságírás ugyanis sok esetben elefántcsonttoronyba vonulást jelent. Nem egy - hanem két - egyébként remeknek és minőséginek tartott hetilap olvasását hagytam abba már évekkel ezelőtt, mert annyira kifacsartan lilának és életszerűtlennek éreztem, hogy hetilapnak alkalmatlannak bizonyult számomra. Miért kell mindenkinek Proust babérjaira törni? Hello... 30-50 oldalon ki kíváncsi egy halom összekacsintós önreflexív köldöknézésre, már bocs? Főleg közéletinek mondott lapokban.
Ezek a "minőségi" újságok lesz**ják az olvasót. Mert ő úgy tűnik áldozatul esik az önkifejezés oltárán. Tisztára, mint a magyar "minőségi" filmek. Tévedés ne essék, nem lettem Blikk olvasó. Nem azért, mert ne tartanám minőséginek (tök mindegy milyennek tartom), pusztán nem kötnek le a benne sztárolt szereplők, és zavar a legalább részben hihető tartalmak alacsony aránya. (Mondjuk ez a "komoly" napilapokban is zavarni szokott.)
Egyébként igenis szükség lenne közérthetőségre, közelből, emberi oldalról vizsgálódásra. A minőségiek meg sem próbálják, a bulvár meg nem a valóságot vizsgálja, hanem valami konstruált izét, ami megint csak nem húzza ki a vízből a "kisembert", azaz nem segíti a való életben való tájékozódásra, eligazodásra.
Hisz - hogy egyszerű példával éljünk - ki az aki elhiszi, hogy a Mónika showba behívott ötfogú munkanélküliek aránya valóban leképezi a magyar átlagot?! Tényleg ez a (görbe) tükör kell a "népnek"?
A bulvár hibája szerintem nem az, hogy bulvár. Nem az, hogy nem a parlamenttel, Beckettel vagy az irodalomelmélettel foglalkozik, nem is a népszerűsége, hanem az, hogy - hasonlóan a minőségiek nagy részéhez - egy konstruált, totálisan olvasóidegen világot mutat, csak az egyik nagyon messziről, felülről, a másik meg a béka segge alól. És ezzel senki nem kerül közel az olvasóhoz. Senki nem néz a szemébe, miközben hozzá beszél.
Szóval én szívesen vennék több minőségi kiadványt. De nem az elefántcsonttorony féle értelemben. Jó volna a világról érdekes, fontos és élni segítő dolgokat megtudni. Addig is mantrázok: www.csakjohirek.hu ... csak jó hírek, csak jók... No meg bőszen nézem a NatGeo-t, olvasom az utazási magazinokat meg ha belefáradtam Eco-ba, akkor Agatha Christie-t. Na, utóbbi szerző például minőségi ponyva, ha már...
