Félkómában jövök ki reggel a szálloda étkezőjéből. Tegnap hajnali fél kettőkor még dolgoztam, blogoltam, miegymás. A mű narancslé ízével a számban elhaladok az újságos stand előtt. Az egyik bluvárlap címoldalán látom: "Albert Györgyi családja nem lesz ott a ravatalánál". Halkan elmormolom magamban: anyád, bulvár. Elhaladok két Very Important Person mellett. Párbeszédük a világválság közepette:
-Hogy vagy, jók a számok?
-Jól. Persze, azok mindig jók. És ti hogy vagytok?
-Remekül.
*műanyag mosolyok, ha összevillannak*
